Az elmúlt pár napban több országos felmérés is megjelent a demokrata Kamala Harris amerikai alelnök és republikánus ellenfele, Donald Trump elnök jövő hét kedden záruló összecsapásáról. Először az országos adatokat vizsgáljuk meg, majd bemutatjuk többek közt a Fox News és a CNN billegő államokból származó számait is, melyek tegnap és tegnapelőtt kerültek napvilágra.
Donald Trump republikánus elnökjelölt Wisconsin államban tartott kampánygyűlést, ahol szokatlan öltözettel reagált Joe Biden nagy port kavaró, értelmezési vitákat elindító megszólalására - tudósított a BBC.
A világ minden táján vannak, akik azt remélik, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt megválasztása esetén gyors és tartós béke következik Ukrajnában, illetve valamilyen úton-módon sikerül majd kiegyezni Oroszországgal is, nemcsak elkerülve egy esetleges harmadik világháborút, de talán véget vetve a súlyos gazdasági károkat okozó szankciós hadviselésnek is. Maga Trump is számtalanszor megígérte, hogy 1-2 napon belül békét fog teremteni, ha megválasztják, arról pedig, hogy ezt pontosan hogy tenné meg, már számtalan információ kiszivárgott az amerikai és brit sajtóba. Tényleg Donald Trump lesz a nagy béketeremtő? Mit ígér ezzel szemben Kamala Harris, a demokraták jelöltje? Kinek drukkol Oroszország? Nézzük.
A volt kaliforniai kormányzó, Arnold Schwarzenegger váratlanul támogatásáról biztosította Kamala Harris alelnököt a közelgő választás előtt. Az egykori republikánus politikus filmsztár közösségimédia-bejegyzésében fejtette ki véleményét, amelyben élesen bírálta Donald Trump volt elnök retorikáját és kiállt az amerikai értékek mellett - közölte a CBS.
Négy év után, november 5-én újra döntetnek az Egyesült Államok polgárai a következő amerikai elnök személyéről, valamint a törvényhozás összetételéről. A közvélemény-kutatások és választási modellek szerint az idei lehet az elmúlt évtizedek legszorosabb választása, különösen a legfontosabbnak tartott, ún. billegő államokban, amelyek közül sokban még mindig hibahatáron belülre mérik a republikánus Donald Trumpot és a demokrata Kamala Harrist. Vajon az amerikaiak internetes keresései mennyire tükrözik a szoros előrejelzéseket a kampányhajrában? A Google Trends adatai alapján megnéztük, hogy melyik jelölt mozgatta meg jobban a Google-felhasználókat a billegő körzetekben.
Véghajrájához ért az amerikai elnökválasztási kampány, a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris immár a legutolsókat csapják, hogy meggyőzzék a maradék bizonytalanokat, és urnához tereljék szimpatizánsaikat a jövő hét kedden véget érő voksolás előtt. Miközben a volt elnök New Yorkban tartott vasárnapi nagygyűlése nem aratott osztatlan sikert, az amerikai alelnök tegnap este Washington D.C-ben kívánta kidomborítani a közte és Trump közötti különbségeket. Ám Harris kompromisszumkereső üzenetét aláásta a főnöke, Joe Biden ugyanis egyetlen ellentmondásos kijelentéssel feje tetejére állította a demokraták befutóját. Mindez ellenben mit sem változtat rengeteg amerikai szavazatán: 52,5 millióan már most ikszet tettek valamelyik elnökjelölt neve mellé, az előzetes adatok pedig látszólag a republikánusoknak kedveznek. Megnéztük, mit és mit nem lehet kiolvasni az előzetes szavazási adatokból, egyúttal arra is kerestük a választ, hogy idén mi várható az eredmények beérkezése kapcsán.
A Portfolio online gazdasági újság eddig is kiemelten kezelte az Egyesült Államok elnökválasztási kampányát, legyen szó Donald Trump bírósági ügyeiről, Joe Biden visszalépéséről vagy a helyét átvevő Kamala Harris alelnökről. A választás napjától, november 5-től kezdődően percről tudósítással várjuk olvasóinkat, egészen addig, amíg ki nem derül, Kamala Harris vagy Donald Trump válik-e a világ legnagyobb hatalommal bíró politikai vezetőjévé.
Joe Biden elnökségének négy éve alatt olyan jelentős események történtek az amerikai gazdaságban, amelyek egy része fontos fejezetet tesz majd ki a közgazdasági tankönyvekben. Az elnök hivatalba lépésével esett egybe az infláció felpattanása, amely végül 40 éves csúcsra emelkedett, ez pedig a kamatok emelkedéséhez vezetett. A Biden-korszak egyben az alacsony kamatok korának végét is jelentette: míg 2021-ben 0% körül volt az irányadó ráta, mára ez 5% környékére nőtt. Ám az elmúlt négy év legfontosabb fejleménye, hogy a fentiek ellenére az amerikai gazdaság olyan tempóban növekedett, amit támogató környezetben is jelentős teljesítménynek tartanánk.
Joe Biden amerikai elnök ellentmondásba keveredett, miután egy online videóhívásban látszólag szeméthez hasonlította Donald Trump támogatóit. A demokrata elnök arra reagált, hogy a republikánus elnökjelölt hétvégi kampánygyűlésén egy humorista lebegő szemétszigettel állította párhuzamba Puerto Ricót - írja a CNN.
Az ország egységesítését és az emberek meghallgatását, valamint konszenzust és kompromisszumot ígért elnökké választása esetére Kamala Harris demokrata elnökjelölt a Washington D.C-ben tartott kampányzáró beszédében kedden. Az amerikai alelnök ugyanonnan szólt az amerikaiakhoz, ahol ellenfele, Donald Trump beszélt a Capitolium 2021. január 6-i ostromát megelőzően.
Jövő kedden urnákhoz járulnak az Egyesült Államok választópolgárai. Egy héttel a voksolások előtt még mindig kétesélyes a verseny, az pedig logikus, hogy a világ legbefolyásosabb országának választásait mindenki feszülten figyeli. Van azonban egy régió, ahol talán mindennél nagyobb tétje van annak, hogy ki foglalja el a Fehér Házat a következő négy évre: Joe Biden egy lángokban álló Közel-Keletet hagy maga mögött, Donald Trump és Kamala Harris pedig nagyban eltérő terveket vázolt fel. Nézzük, mit gondol a két elnökjelölt az izraeli-iráni konfliktusról.
Ukrajna nem tartja reálisnak Donald Trump állítólagos béketervét, mivel azon alapul, hogy Oroszország betartja majd az egyezmény részleteit, amely Kijev szerint úgyis esélytelen.
A Cooperative Election Study (CES) hétfőn közzétett adatai szerint Kamala Harris amerikai alelnök 4 százalékponttal vezet Donald Trump volt elnök előtt az össznépi szavazásban. A valószínű választók 51%-a demokrata elnökjelöltet, 47% pedig a republikánus zászlóvivőt támogatja - számol be a Newsweek. A Hill közben arról ír, Nebraska állam egyik elektori voksát nagy eséllyel szintén a demokrata teheti zsebre.
A Washington Post tulajdonosa, Jeff Bezos úgy döntött, hogy az amerikai elnökválasztás előtt pár nappal "független" státuszba vált a lap és nem támogatja Kamala Harris alelnök elnökjelöltségét. A döntés nyomán tömeges előfizetés-lemondások és vezető újságírók távozása rázta meg az amerikai sajtóóriást - tudósított a NPR.
Bár nehéz elvonatkoztatni az amerikai elnökválasztás okozta fennforgástól – akár Donald Trump újabb nagy port kavaró kijelentésétől, vagy a Kamala Harrist támogató következő világsztár felszólalásától –, a Fehér Házért folytatott küzdelemmel párhuzamosan egy ugyanekkora jelentőséggel bíró harc is zajlik. Az Egyesült Államok jövő héten megválasztandó szövetségi törvényhozása, a Kongresszus fogja ugyanis meghatározni, hogy a 47. amerikai elnök, legyen az demokrata vagy republikánus, mekkora mozgástérre számíthat a kampányígéretei megvalósítását illetően. Noha néhány napja a legtöbben még megosztott kormányzásra, azaz civódásra és alkukötésre kárhoztatott képviselőházra és szenátusra tippeltek volna, a Kongresszus két házáért folytatott csata legalább annyira kiélezetté vált, mint az elnöki kampány.
Az oregoni Portlandban és Washington állambeli Vancouverben választási urnákat gyújtottak fel alig több mint egy héttel az amerikai választások előtt. A helyi rendőrség szerint a két incidens összefüggésben lehet egymással, mivel mindkét helyszínen ugyanazt a Volvo autót látták, és mindkét esetben gyújtószerkezetet használtak. Portlandben három, míg Vancouverben akár „több száz” szavazólapot is megrongálhattak a tűz során – írja az NBC News.
Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap a New York-i Madison Square Gardenben tartott kampánygyűlést, ahol számos szövetségese színpadra lépett. A republikánus elnökjelölt beszéde előtt Tony Hinchcliffe humorista, aki Kill Tony néven vált ismertté, szintén előadott egy szettet, ez azonban nem aratott osztatlan sikert - számol be a Hill.
Az Egyesült Államokban meghaladta a 40 milliót a korai választáson és levélben szavazók száma 9 nappal az elnök- és kongresszusi választás előtt - derül ki a választási statisztikából.
Pennsylvania szinte egyedül dönthet arról 2024-ben, hogy az Egyesült Államok megválasztja-e első női elnökét Kamala Harris személyében, vagy az 1800-as évek végén újrázó Grover Cleveland után Donald Trump lesz-e a második elnök, akit nem egymást követő ciklusokra küldenek vissza a Fehér Házba. A demokrata és a republikánus kampányok tisztában vannak Pennsylvania jelentőségével, és feltűnően kiemelt módon kezelik a "zárókő" államot. Az első és második rész után amerikai körutazásunk utolsó állomásához érkeztünk.
Donald Trump továbbra is kiáll elképzelése mellett, miszerint megszüntetné a jövedelemadókat, és helyettük vámokat vezetne be – derült ki Joe Rogan podcastjában adott pénteki interjújából a CNBC szerint. A republikánus elnökjelölt hangsúlyozta, hogy a jövedelemadók eltörlésével a terhek áthelyeződnének a vámok irányába, ezzel a gazdaság átalakítását célozná meg. Szakértők szerint a terve hatalmas lyukat ütne az amerikai költségvetésen, ráadásul felgyorsítaná az inflációt. Kamala Harris demokrata jelölt azonnal bele is állt a tervbe.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
